Nagy Ágnes: hét szó a testről

első szó: néha nehéz a testem. kőtest.
második szó: testemhez láncoltan vagyok zengő elítélt.
harmadik szó: ha repülni akarok magammal vonszolom szegény félig hozzámnőtt
félig hozzámragadt mostohaikrem.
negyedik szó: béna vagyok testem nélkül. nem tudlak megöntözni összetintázni kimosni
betiltani.
ötödik szó: nem lennék testem nélkül.vagy csak vele vagyok nemlétező.
hatodik szó: nem élek szimbiózisban testemmel. folyton elárul.
hetedik szó: a földbe hegesztett lábnyomot megtölti az eső s ha elveszett az ajtó kulcsa
át kell szökni a kerítést s fel kell feszíteni a zárat. testem szerint. elhiszem neki. vele repülök
tovább a kerítés mentén.

(fotó: Solymosi Dóra)

Nagy Ágnes: ezeregyéjszaka meséje

a meztelen sárkányok földjén sokszor játszottuk

titkos stúdiókban a tiltott szerelmet
lepedők és fénygőz leple alatt.
lyukas ingű hasonlattal takargattuk a holdat
és brémai muzsikusként foldoztuk hegedűink
míg az énte ötvözet meg nem olvadt.
hol volt hol
nem volt
szabályosan ferde képkeretben ültél és
lógattad lábad a város szomorú makettje felett
s álmosan bebogoztad a gomblovak sörényét.
rámetszetted a litániát az ajkakra
- make love not war – hitvallá sod elbukott néha a játszótér hintái alatt
miután mindent esőszínű köd borított.

naggyá nőttünk volna a vízszintes gravitáció hatására?
hisz kigomboltad a vízcseppeket a kék blúzon
s megtaláltad a pirossárgán kövezett utat mekka fele
egy szempillán
beöltöztél zengő elítéltnek ki szimbiózisban él testével mely
mégis folyton elárulja földbe hegesztve lábnyomait
- ezeket követtem hogy megtaláljalak
de árnyékod rég túlnőtte már a magnószalagra rögzített naplementét
elárasztotta a dombot
megkapaszkodott a nevetés vékony lábszárában
és megjátszott melankóliával vonszolta maga mögött a távolságot
egy kifakult zsákban.

hol volt hol nem
még egy szerencsét próbálni született legkisebb királyfi
kinek születéskor kék zoknit húztak lábára
s járni tanították
fehérfekete feketekéken mozgóbeszélő képeken
(volt nekem is egy járni alig tudó
beszélni tanuló színeszoknis
mesém- citoplazmájába beleragadt sorra mindenféle kiírthatatlan növény
álmok szerelemgomba meg effélék)
aztán hol volt hol nem
volt egy mosoly mely túlölelte
a szemhéjra térképezett legelőket a húsvéti bárányok szennyes ingét
és izzadtan kötött ki a borotvahab-partra.

a kékzoknis királyfi végül megunta a lónyerítést
zsákba tette a hontalanságot és a valamit - talán meséjének többi változatait
keresve vándorolt tovább
a lét cérnaperemén.

(fotó: Gottfried Helnwein)

Nagy Ágnes: broadway - limited edition

volt egy ház - nem a broadwayon
de ablakából látszott a kutyaól s a jeges út
s néha kilátszottak a függöny mögül a csupa - csupa
földi dolgok: a harapás a kulcstartóra akasztott körömvágó
s a fiú meg a lány akiknek megtiltatott még a világteremtés előtt
hogy együtt utazzanak a vonaton
s itt ebben a házban menetrendeket varrtak
pecsétes paplanhúzatból s használt fogpiszkálóból
lelőtték a leszakított aranygombot ami fogva tartotta őket
az újraébredés zubbonyában
lehámozták a zsírt a hamuról
megkopasztották a sült gondokat
és bók hallattán kipirultak egymás helyett egyszóval
rendkívüli dolgokat tettek - nem a broadwayon
hanem abban a házban ahol menetrendeket varrtak s felváltva
pirultak mert nem utazhattak együtt s
még a di end előtt megcsókolták egymás kezét az elázott papírkeretben

(fotó: Sylvain Lagarde)