(Valaki más)
1.
1.
Valaki mást megszeretnek,
ölelgetik valahol.
Az én utcámban krumplit esznek,
melléje húst pedig sehol.
ölelgetik valahol.
Az én utcámban krumplit esznek,
melléje húst pedig sehol.
Valaki más helyettem ír
világrázó rendeket,
minden polcod nyikorogva
terhe alatt megremeg.
Valaki dunyhába fekszik,
míg járok mérföldeket,
ugyanúgy talált meg ő is,
ahogy elvesztettelek.
Ha valaki megszeretne
téged ahogy kellene,
olyan messze mennél tőle,
mint Istentől Mengele.
2.
Nem te vagy már, valaki más
Nem te vagy már, valaki más
nemzette utódaid,
te csak nézed, hogy a fiad
más húsából jóllakik.
3.
Valakinek verset írnak,
versek ezreit neki.
Az én lírám oly magányos,
még anyám is megveti.
versek ezreit neki.
Az én lírám oly magányos,
még anyám is megveti.
(t°C)
Volt
egy oly szegény kedvesem,
vagyona vagy ezer számla,
de
ha hozzá jártam télen,
olyan
meleg termett nála,
mintha
bárányt nyúzna éjjel,
s
mindig nyakig betakarna
a
bőrével, és ha még egy
fokkal
vágytam magasabbra,
-
még ha el is fogyott a fa -
mindenét
a kemencébe
beledobta,
s jót akarva,
szerelmünk
is rávetette.
(Ivácson András Áron illusztrálta)
